Fűtésszerelés

Fűtésszerelés, radiátor csere, szerelés, javítás

Farkas Péter központifűtés szerelő 7-19 ó között hívható

A fűtési idény első 2-3 hónapjában (szept.közepe-nov.) telefonon nehezen vagyok elérhető.

Hívjon most ( +36 – 30 / 402-8305 )

Írjon levelet ( mailto: vanszereloje@gmail.com )

Mi a teendő általában, ha szivárog, csepeg, folyik…

(Árak – klikkeljen ide)

1. … a radiátorból a víz?:

• Ha van alul és felül is sarokszelep, akkor zárjuk el azokat, ezzel kiiktathatjuk a fűtési rendszerből a hibás radiátort!
• Ha radiátor csere válik szükségessé és a fűtési rendszerünk „deres halántékkal bír”, úgy az érintett radiátorhoz vezető csőszakasz átalakításával is számolni kell, ugyanis az új radiátorok szeleprákötő-távolságai kisebbek 4-5 cm-rel. (Fűtésszerelés, központi fűtés szerelő, radiátor javítás, szerelés, radiátor csere, fűtőtest javítás, csere.)

2. … a csőrendszerből a víz?:

1. Egyedi fűtésnél (saját cirkó, vagy kazán): próbáljuk meg az érintett fűtési kört lezárni, ha ez kiépítésre került!
2. Házközponti-fűtésnél (az épületnek saját kazánja, vagy hőközpontja van): értesítsük a fűtőt, vagy a közös képviselőt, aki a hiba jellegének függvényében tevékenykedik és intézkedik!
3. Távfűtésnél: hívjuk a távfűtőműveket, aki megteszi a szükséges intézkedést. Vélhetően ebben az esetben a költség a hőszolgáltatót terheli, abban az esetben, ha a hiba oka neki róható fel! Ha nem, akkor a szerelés és a rendszer töltés / ürítésének díja a lakót, vagy a társasházat terheli! (Számítsunk arra, hogy a rendszert leállítják a szerelés idejére, tehát fűtés egy darabig biztosan nem lesz.)

3. … a radiátor sarokszelepéből a víz?

Javaslom, hogy az érintett radiátorszelepet vagy nyissuk ki-, vagy zárjuk el teljesen! Általában a nyitott pozíció segíthet a leggyakrabban. A későbbiekben a szelepek cseréje jelentheti a tartós megoldást. Ha lehet, várjuk meg ezzel a fűtési szezon végét!

További hibajelenségek a fűtési rendszernél, radiátornál, és a hibákat hogyan hárítsuk el szerelő segítsége nélkül?

I.) Nem fűt (melegszik) az egyik radiátor.

• Levegős a radiátor.
• Meghibásodott a termosztatikus radiátor-szelep.
• A keringető szivattyú kapacitása nem megfelelő.
• Dugulás a radiátor szelepnél, vagy a fűtőtestben.

 a.) Levegős a radiátor.

Légtelenítsük a radiátort.  (A légtelenítő szelep általában a radiátor szelepek ellentétes oldalán, felül (oldalt) található.)

Mire lehet szükség a légtelenítésnél (eszközök):

• Egyenes csavarhúzó, vagy légtelenítő kulcs. (Ez utóbbi a szerelvény boltokban kapható.)
• A víz felfogására alkalmas kis műanyag pohár, melybe a “levegővel telt” vizet ki lehet engedni.
• Törlőpapír, vagy rongy a kicsepegett víz felszedésére.

Hogyan hajtsuk végre a légtelenítést (folyamata):

• Állítsuk le a fűtési rendszert.
• A radiátort (fűtőtesteket) légtelenítsük a légtelenítő szelepen keresztül.
• Töltsük fel a fűtési rendszert 1,2-1,5 bar nyomásra. (Fontos: cirkó ne működjön a feltöltés idején.)
• Indítsuk el fűtést és szükség esetén ismételjük meg a folyamatot. (Ha a rendszer csobog, vagy nem fűt megfelelően a radiátor, akkor tovább kell próbálkozni.)

b.) Meghibásodott a termosztatikus radiátor-szelep.

Vegyük le a termo-fejet a szelepről, melynek menete a következő:

• Állítsuk a termofej tekerőjét a legmagasabb értékre, ami általában az 5-ös.
• A termofej egyik eleme a bordázott, általában krómozott gyűrű, mely közvetlenül a radiátor szelep találkozásánál található. A bordázott gyűrűt tekerjük az óramutató járásával ellentétes irányba addig, amíg lehetséges.
• Óvatosan húzzuk magunk felé (vagy oldal irányba a pozíció függvényében) a termofejet.

A szabaddá vált termo szelep tengelyközepéből egy kb: 1 mm átmérőjű pöcök áll ki kb: ½-1 mm-re. Ez a valami (tüske, pöcök) nagyjából úgy néz ki, mintha egy véknyabb szöget kettévágtunk volna. A tüskének normál esetben kb. 2 mm-re kell / kellene kiállnia a szelepből. Ez a kis „nyavalya” (apróság) okozza a gondot.

Miként ugorhat ki a radiátor szelepből a tüske?

1. Fújjuk be valamilyen kenőolajjal a szeleptüskét. (Pl: WD-40, csavarlazító)
2. Vegyünk elő egy kalapácsot.
3. Indítsuk el a fűtést, ha egyedi fűtésű lakásban lakunk.
4. A kalapács segítségével a termoszelepet nagyon óvatosan körbe-körbe kopogtassuk meg. Ez a feladat akár több tíz percet is igénybe vehet. A korábban említett kis tüskét időnként nyomogassuk befelé tengely irányba és ismételjük meg a folyamatot, ha kell többször is.

A siker nem garantált! (Nem zárható ki, hogy a végén szelepcserére, vagy radiátor szerelő bevonására lesz szükség.)

c) A keringető szivattyú kapacitása nem megfelelő. (Ez utóbbit bízzuk szakemberre!)

d.) Dugulás a radiátor szelepnél, vagy a fűtőtestben. (Ez utóbbit bízzuk szakemberre!)

II.) Nem melegszik a cirkótól, vagy a kazántól legtávolabbi radiátor.

Tipikus, hogy kevés a víz a fűtési rendszerben, vagy a keringető szivattyú kapacitása csökkent.

Töltsük fel a fűtési rendszerünket. (A víznyomás optimális értéke általában leállt- és kihűlt rendszer mellett 1,2-1,5 bar kell, hogy legyen.)

A rendszer feltöltését ne a fűtőberendezés (gázkészülék) működése közben végezzük el, ugyanis a feltöltés során keletkező hirtelen vízhőmérséklet csökkenés – a hideg víz miatt – esetleg a készülékben kárt okozhat.

III.) Csobogó (kluttyogó, áramló) hang hallatszik a radiátorokban, vagy a csővezetékekben.

Vagy nincs megfelelően feltöltve, vagy levegős a fűtési rendszer.

Töltsük fel a rendszert 1,2-1,5 bar körüli nyomásra, majd légtelenítsük a radiátorainkat.

IV.) Csepeg, vagy szivárog a radiátorból a víz.

Az eddigi tapasztalat alapján inkább az acéllemez radiátoroknál találkozhattunk kilyukadt radiátorokkal, melynek lehetséges okai:

• anyaghiba
• korrózió

 Hibaelhárításra javaslat:

1. Próbáljuk meg elzárni általában a radiátorok előtt – , ritkábban a radiátorok alatt lévő – szelepeket az óramutató járásával egyező irányban. Tegyünk a csepegési pont alá tálat (fogjuk fel a vizet).
2. Sajnos a lyuk nem minden esetben könnyen hozzáférhető helyen keletkezik, de ha mégis hozzáférhető helyen van, vegyünk elő gyufaszálat, vagy fogvájót és a lyuk méretének függvényében toljuk/ üssük bele a “fadarabot” a fűtőtestbe.

Mire készüljünk fel, ha a radiátorainkat cseréltetni szeretnénk?

A régi rendszerű radiátoraink kötéstávolsága szobákban általában 60 cm, fürdőben akár 90 cm is lehet.

Mit is jelent a kötési távolság? A radiátorba bemenő (felső) és az onnan távozó (alsó) cső tengelyközepeinek egymástól való távolsága.

Jelenleg milyen csőszerelési móddal dolgozik a vállalkozók jelentős része?

• rézcsővel
• ötrétegű műanyaggal
• korábban acélcsöves szerelési mód volt az elfogadott és az egyetlen megoldás, melyet lánghegesztésben is jártas csőszerelők végeztek. Ez a munkamenet kihalóban van. Szeretném felhívni leendő ügyfeleim figyelmét arra, hogy lánghegesztéssel nem foglalkozom.

Az új acéllemez radiátorok kötéstávolsága kisebb 5-6 cm-rel (, vagyis kb: 54-55 cm) a korábban megismerthez képest. Az alumínium radiátorok továbbra is többnyire 60 cm-rel kérkedhetnek.

Ha a kötéstávolság azonos (régi = új), akkor általában nem szükséges az ágvezeték átalakítása kétcsöves rendszernél – legfeljebb a fűtőtest mélységében lehetnek eltérések -, egycsövesnél igen (itt általában nincsenek elzáró szelepek). Az egycsöves rendszereknél szükséges egy átkötő szakasz beépítése is ahhoz, hogy a teljes rendszer (általában panel lakások) megfelelően működjön és a radiátorok elé fentre és lentre is 1-1 elzáró bekerülhessen.

Az átkötőszakasz lényege, hogy a rendszerben cirkulálhasson a víz akkor is, ha mi a radiátorunkat lezárjuk.

Fűtési rendszerek lehetnek:

• egyedi fűtésű (saját cirkó, kazán)
• házközponti fűtéses (a társasháznak saját kazánja van, melyről a fűtés és a meleg víz készítése történhet.)
• távfűtés (tipikusan a panel lakásoknál hőközpontban, nem épületen belül történik a meleg víz készítése. Panel lakásoknál a fűtés ürítése térítés ellenében történik általában, ugyanakkor minden évben, általában nyáron 2-3 hétre leengedik külön térítési díj nélkül a teljes rendszert, így erre az időszakra érdemes ütemezni a radiátor cseréket.)

A radiátor csere történt a csőrendszerek kialakításának függvényében:

• csőfagyasztással (feltéve, hogy a rendszerben nem áramlik a víz, ill. nincs fűtés az érintett strangágon)
• ürítést követően

Szerelések:

• Csőhálózat javítás, szerelés, csere, karbantartás
• Fűtési rendszer feltöltés, fűtéscső szerelés
• Golyóscsap csere
• Keringető szivattyú csere.
• Légtelenítő, automata lefúvató, légtelenítő szelep csere.
• Radiátor légtelenítés
• Radiátor szerelés, radiátor csere, áthelyezés
• Radiátorszelep csere (szelepcsere)
• Tágulási tartály csere, tartály szerelés

Hibaelhárítás, karbantartás:

• Ázások, csőtörések, vízszivárgások megszüntetése
• Csőfagyasztás (csak bizonyos feltételek teljesülése esetén)
• Csőhálózatok átmosása
• Fűtés, fűtési rendszer karbantartás
• Légtelenítés

Hogyan történik a csőfagyasztás?

Csőfagyasztás csak abban az esetben lehetséges a korszerű technológia ellenére is, ha:

• A fűtési rendszerben nem áramlik a fűtővíz, tehát a rendszer le lett állítva.
• A szerelésben érintett, radiátorhoz vezető csőszakasz szabad (falon kívüli) hossza legalább 30-40 cm!

Nem kell általában egy komplett lakást, házat, háztömböt leüríteni, vízteleníteni a szerelés idejére.

A keletkező jégdugó megakadályozza, hogy a víz a rendszerből kifolyjon. Szerelést követően a jéggát felolvad, a rendszer újra indíthatóvá válik minimális rendszer feltöltését követően.

 

Ajánlott link: https://www.google.hu/search?

Ezermester