Radiátor cseréje Budapesten és az északi és keleti agglomerációban.
Radiátor cseréje fűtési rendszer leeresztésével, vagy csőfagyasztással
Farkas Péter 7-19 ó között hívható
(A fűtési idény első 2 hónapjában nehezen vagyok elérhető.)
Hívjon most ( +36 – 30 / 402-8305 )
Írjon levelet ( vanszereloje@gmail.com )
Sajnos az utóbbi időben a nagyobb barkácsáruházakban, valamint a szerelvény boltokban is egyre gyakoribb, hogy nem megfelelő minőségű (elsősorban acéllemez) radiátorokat forgalmaznak, melyek gyenge anyagminőséggel bírnak, könnyen rozsdásodnak és 10 éven belül ki is lyukadnak, függetlenül attól, hogy hosszútávú garanciával csábítják a vevőket és imádkozzák ki pénzüket bukszájukból.
Mire figyeljünk oda?
A régi rendszerű radiátoraink kötéstávolsága szobákban általában 60 cm, fürdőben, előszobában akár 90 cm is lehet.
Mit is jelent a kötési távolság? A radiátorba bemenő (felső) és az onnan távozó (alsó) cső tengelyközepeinek egymástól való távolsága.
Mit is jelent az egycsöves fűtési rendszer? Hogyan lehet könnyedén felismerni?
A régi fűtési rendszerek egycsöves rendszerűek voltak, melyet könnyedén bárki felismerhetett, főleg régi panellakásokban (családi házakban) talalálkozhatunk ilyenekkel. Fő ismérve, hogy az emeleteket összekötő függőleges csőszakasz egyetlen egy csőből állt, ami azt jelentette, hogy gyakorlatilag a radiátorokat több emeleten keresztül sorbakötötték.
Gondoljunk csak bele, ha valaki mondjuk egy tízemeletes ház 5.emeletén olyan radiátort szerel fel, melyekre fentre és lentre is szelepet tesz, ott a teljes rendszermegborul, ugyanis a víz a későbbiekben képtelen lesz megfordulni, vagyis a rendszer gyakorlatilag műkködés képtelenné válik. Ha a fűtési rendszerünket korszerűsíteni akarjuk, akkor feltétlenül még a radiátorokba csatlakozó 2 fűtési vezeték elé építsünk be egy függőleges átkötő szakaszt, ami azért kell, ha mi elzárjuk a radiátorunkba bemenő vizet akkor is a víz a teljes rendszerben képes legyen megfordulni.
Jelenleg milyen csőszerelési móddal dolgozik a vállalkozók jelentős része?
- rézcsővel
- ötrétegű műanyaggal
- korábban acélcsöves szerelési mód volt az elfogadott és az egyetlen megoldás, melyet lánghegesztésben is jártas csőszerelők végeztek. A lánghegsztés egyre inkább kihalóban van. (Szeretném felhívni leendő ügyfeleim figyelmét arra, hogy lánghegesztéssel nem foglalkozom.)
Az új acéllemez radiátorok kötéstávolsága kisebb 5-6 cm-rel (, vagyis kb: 54-55 cm) a korábban megismerthez képest. Az alumínium radiátoroké továbbra is többnyire 60 cm-esek.
Ha a kötéstávolság azonos (régi = új), akkor általában nem szükséges az ágvezeték átalakítása kétcsöves rendszernél – legfeljebb a fűtőtest mélységében lehetnek eltérések -, egycsövesnél biztosan szükséges lesz az átalakítás. (Az egycsövesnél és a nagyon régi rendszereknél általában nincsenek elzáró szelepek alul). Az egycsöves rendszereknél szükséges egy átkötő szakasz beépítése is ahhoz, hogy a teljes rendszer (általában panel lakások) megfelelően működjön és a radiátorok elé fentre és lentre is 1-1 elzáró bekerülhessen.
Az átkötőszakasz lényege, hogy a rendszerben cirkulálhasson a víz akkor is, ha mi a radiátorunkat lezárjuk. Sajnos előfordulnak olyan kivitelezések főleg panel lakásokban történő fűtőtest cserét követően, vagy házközponti fűtéseknél, hogy a visszatérő, átkötő szakaszt, vagy a strangvezetékhez is hozzányúl a fűtésszerelő nem megfelelő szakértelemmel. Tipikus eset, hogy túlságosan leszűkítik egycsöves rendszernél az átkötő szakaszt, ami azt eredményezi, hogy a rendszerben nem tud megfelelően áramolni a víz, ami a fűtés hatákonyságát csökkenti.
Vélemény, hozzászólás?