Vízóra cseréje.
Vízóra cseréje, igaz történet. A történet leírása lejjebb.
Google ügyfélértékelések itt! (Klikk ide!)
Érték: 4,9
Farkas Péter vállalkozó telefonon általában 7-19 ó között (hívható)
A fűtési idény első 2-3 hónapjában (szept.közepe-nov.) telefonon nehezen vagyok elérhető. Amennyiben telefonon nem ér el, kérem írjon emailt.
Hívjon most +36 – 30 / 402-8305
–
Írjon levelet: vanszereloje@gmail.com
–
Teljes tevékenységi terület térképen: (Kattintson ide!) *
* az V.kerületben, a Nagykörút belső részén (4-es, 6-os villamos pesti oldalán), valamint a Széll Kálmán tér, Móricz Zsigmond körtér, Szent István körút XIII. kerületi oldalának közvetlen vonzáskörzetében (értsd: Szent István körúttól a Dráva utcáig) és a Corvin negyed környékén csak abban esetben tudok munkát vállalni, ha parkoló helyet tudnak biztosítani!
Vízóra cseréje, igaz történet
Talán kezdhetném úgy is a vízóra cseréjének rövid történetét, hogy …
Egyszer volt, hol nem volt…volt egyszer egy társasház Budapesten, melynek tulajdonosa az ingatlant egykoron megvásárolta, s nem is gondolta, hogy a vízóra cseréje pár évvel később számára mekkora galibát, álmatlan éjszakát és többletkiadást fog jelenteni.
Az előző tulajdonos még az adás-vételt megelőzően a vízórát kicseréltette, hitelesíttette, úgy, ahogy ez elvárható. Tulajdonos a birtokba adást követően a közműveket átírattatta.
Vízóra cseréje
„X-év” elteltével a társasházban kiírták az almérők cseréjének időpontját, melyet az érintett lakásszövetkezet intézett decemberben. Az érintett tulajdonos nem foglalkozott ezen információval, ugyanis a vízórán szerepelt a gyártás éve, vagyis jogosan feltételezte, hogy számára az almérő cseréjét csak egy évvel később kellett volna elvégeztetnie. (Abban az időben a vízórák 6 évig voltak hitelesek a rendelet szerint, ma már ez 8 év.)
Eljött a következő év is! A tényleges fogyasztást a tulajdonos továbbra is interneten lejelentette minden második hónapban úgy, ahogy ezt éveken keresztül tette, nem gondolt semmi rosszra. A számlák a lejelentés alapján továbbra is jöttek. A tulaj minden esetben határidőre eleget tett fizetési kötelezettségének postacsekken, késedelembe nem esett.
Újabb meglepetés!
Fél évvel később „jött a feketeleves”, melyben arról tájékoztatták a fickót, hogy nem rendelkezik érvényes közüzemi szerződéssel az ingatlanra vonatkozóan, mivel a vízórája lejárt. A tulaj elektronikusan felvette a kapcsolatot a vízművekkel és a díjbeszedővel, mivel telefonon elérhetetlenek voltak. Az „ürge” tájékoztatta az illetékeseket arról, hogy a gyári szám alapján az ő vízórája egy évvel tovább érvényes a gyári szám alapján, majd becsattogott a lakásszövetkezethez is.
A lakásszövetkezet egyik embere tájékoztatást adott arról a szegény flótásnak és közölték vele! Mivel lejárt a vízóra és nem gondoskodott annak határidőre való cseréjéről, ezért a vízművek felé való lejelentés alapján az elszámolás a továbbiakban már nem lehetséges. Emiatt a köbméterenkénti kb: 680,-Ft helyett (víz + csatornadíj együtt) egy szövetkezeti átalány lesz kivetve, ami kb: 1.200,-Ft / köbméter. Ezt utólag január elsejéig visszamenőleg meg kell fizetni függetlenül attól, hogy januártól júniusig a vízművek elszámolása alapján a számlákat korrekt módon az ügyfél rendezte. Drága jó hatalmával visszaélő jóember „megfenyegette” a tulajdonost, hogy jogi eljárást indítanak ellene jogtalan előnyszerzés miatt. Grátiszként megjegyezték amennyiben nem rendezi „tartozását”, úgy az ehhez kapcsolódó több 10.000,-Ft-os ügyvédi díjat a tulajnak kell megfizetnie.
De milyen tartozását?
A szövetkezet embere arról is tájékoztatta a lakót, hogy ezen helyzet ismerete értelmében neki nincs saját hiteles almérője. Így a társasházi főmérő és az almérők különbségének összegét neki kell megfizetni, vagyis ez teszi indokolttá a közel 1.200,-Ft / köbméteres díjelszámolást, melyre a jogszabályok adnak lehetőséget.
Szerencsétlen flótás az emelt díjjal növelt felárat a társasházi szövetkezet felé megfizette. A tulaj megijedt, függetlenül attól, hogy a társasház, a vízművek és a díjbeszedő is jogszerűtlenül, gazember módjára járt el. A tulaj ennek ismeretében immáron duplán, vagy triplán (majdnem mindegy) fizette ki a víz és csatornadíjat a békesség (?) kedvéért, de dúlt-fúlt érhető módon. A korábban a tényleges fogyasztás alapján befizetett díjat tulajdonos külön kérvényezte a szolgáltatóknál, hogy fizessék vissza részére. A kérvényt követően közel 2 hónap után visszautaltak számára a pénzt. (Ennek az utolsó mondatnak a későbbiekben még lesz jelentősége.)
Szerencsére a tulaj nem volt tök hülye, ezért kérte azt a munkalapot a szövetkezet alkalmazottjától, melyet a korábbi óracserénél az előző tulajdonosnál kiállítottak. Az a nagypofájú (nevezzünk pökhendinek) alak, aki addig tántoríthatatlan volt és magabiztos, egyszer csak megingott. Észlelte, hogy a munkalapon a beszerelés időpontjaként olyan dátum szerepelt, ami normál értelemben nem lett volna lehetséges.
Csak hogy mindenki számára érthető legyen!
Elméletileg egy 1 évvel később legyártott vízórát (jól hallják, nem elírás) egy évvel korábban (?) szereltek be, mely minden jóhiszemű „vásárlót” megtéveszthetett volna. (Számomra sem érthető, ha gyári szám pl: 2006-os gyártásra vonatkozik, azt miként lehet már 2005-ben beszerelni?)
Más, de mégis kérdés!?
Nem összeférhetetlen helyezet az, hogy a munkalapon pontosan az a szövetkezeti alkalmazott (= pökhendi úr) szerepel „kivitelezőként”, szerelőként az aláírás szerint, aki a társasház víz- és csatorna ügyeit is intézi?
Megjegyzem, az ügy rendeződött kb. fél év alatt, a pénz visszafizetésre került, de sem bocsánatkérés, sem kártérítés a károkozók részéről a mai napig nem történt.
(Fent korábban említést tettem arról, hogy a pénzt a közüzemek visszautalták 2 hónappal később a kérvény megírását követően. Csavar ebben a történetben még az, hogy a szövetkezet arról is tájékoztatást adott, hogy addig, amíg a korrekciós (?) számlát a közüzemek felé nem fizetik meg, azt, amit korábban már megfizettek és vissza is utaltak, addig a szövetkezet a „jogszerűtlenül” emelt víz és csatornadíjat nem fizeti vissza, tehát ismét többszörös kiadással terhelték szerencsétlen flótást.
Több emberben is megfogalmazódhat talán az a kérdés is, hogy nem kamu ez a történet? Nem mese? Az érintett személyt ismerve kizártnak tartom! A pacák nem jogász, így nehezen elképzelhető, hogy egy ilyen jogi procedúrát magától kitaláljon.
Ha valakinek van hasonló története vízszerelés, gázszerelés, fűtésszerelés témakörökben, kérem, küldje el és, ha gondolja, oldalamon közzéteszem.
Írta: Az ÉLET
„Papírra vetette”: Farkas Péter